Dr. Futakiné Pongrácz Jolán

TÖRTÉNETÜNK

A Pongrácz családnak dokumentálhatóan 1830 óta már legalább ötödik generációja dolgozik a szűcsszakmában.

1. Pongrácz Pál (sz.:—1760) testvérei András és János (sz.:~1770) (foglalkozásáról nincs pontos adat,) felesége Ilona (sz.:—1763),
2. Pongrácz János (sz.:~1795 ) szűcs, felesége Kovács Mária,
3. Pongrácz Péter (—1830——1895) szűcsmester, felesége Baranyesz Mária,
4. Pongrácz György (1860-1934) szűcsmester, felesége Tomka Zsuzsanna,
5. Pongrácz András (1897-1963) szűcsmester, felesége Zlehovszky Rozália,
6. Pongrácz Jolán (1929) szűcsmester, férje Dr. Futaki Gergely.

A „magyar szűcsség” főként kikészítéssel együtt a birka, bárány szőréből, bőréből készült termékek feldolgozását jelenti. Bárány¬vagy hörcsögbéleléssel használják textil, gyapjúszövet kabátokba is, mely jó kombinációja az anyagok társításának. Főbb magyar szűcs termékek az irhabunda, kabát, kucsma, sapka, mellény, bekecs, gallér, kesztyű, bőrkabát, bőrnadrág, stb., tehát minden, ami meleg, tartós, és hagyományos.
A bőr és szőrme megújuló természetes anyag, több ezer éve használja az emberiség, az állatok tenyésztésével mindig újrater¬melődik, a természetben elbomlik. Az öltözködési kultúra sokat változik. A mai szintetikus, vegyipari műszálas ruhák olcsóságuk révén ugyan elterjedtek, viszont az előállításuk, és a nehézkes megsemmisítésük miatt a környezetre károsak. Az igényes, ter¬mészetes anyagokat, bőrt, szőrmét nem tudják helyettesíteni.
Pongrácz Jolán 2002 óta Békéscsabán a szűcs szakmai Mestervizsga Bizottság elnöke.